Időutazók 2

Hadar Tímea kiállítása Székesfehérváron a Vörösmarty Társaság termében 2026. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján

 

IDŐUTAZÓK 2.

„  Ha az időkapszulákra úgy tekintünk, mint egyfajta múzeumra, amelyik megpróbálja megőrizni a mindennapi élet egy szeletét a jövő számára, akkor ezt a célt  igen szegényesen töltik be: ha hosszú időre bezárjuk őket, akkor a köztes generációk részére semmiféle információval nem szolgálhatnak.

 Az én időkapszulám más. A közeli  és távoli múlt élményeit, emlékeit mutatja be. Személyes feljegyzések a mindennapi életről, az emberekről, akik hatással vannak/voltak rám, események, amelyek belém égtek, így válnak  a képek  szereplői IDŐUTAZÓKKÁ.

Ezek a témák úgy kívánkoztak vászonra, hogy mindegyik kép rejtett információt hordoz: szimbolikus üzeneteket, amelyeket a nézőnek kell megfejtenie.”

Így vall magáról, és az IDŐUTAZÓK kiállítás sorozatának műveiről  Hadar Tímea.  Elgondolkodtató, ahogy az időkapszulák szerepéről ír. 

A pillanat, a pillanathoz tartozó értékek, tudományos és egyéb eredmények ismerete valóban inkább a ma emberének szólnak, bár a fosszíliák is hordoznak információt a múltból a modern emberiségnek. Tímea művei nem csak ebben az értelemben  leendő fosszíliák, hiszen nem pusztán biológiai nyomokat hagynak, hanem a társadalmi kapcsolatok, a családi szeretet lenyomatai is, amelyek személyesek, közvetlenek, titokzatosak. Megfejtésre váró üzenetek rétegezik a képek amúgy is összetett világát, a részletesen,  fotórealisztikus stílusban megfestett emberalakok színes síkok, mintázatok, absztrakt terek felett mozognak, lélegzenek, játszanak, élnek. Pillanatok bukkannak fel a művészettörténet ikonikus műveiből, Michelangelo isteni, életet adó érintése Dávidnak, vagy a csecsemőjét tápláló anya kompozíciója, amely Gauguin tahiti asszonyait idézik meg, és felsejlenek az ősi civilizációk, kultúrák motívumai is.

 A  figurákon  a részletek finoman kidolgozottak, megmutatják a festő technikai ismereteit, megfigyelőképességét, érzelmi viszonyulását, de ugyanakkor kollázs-szerű megoldással él a hátterek ábrázolásában, ezzel erős kontrasztot és feszültséget teremtve a művekben. Erőteljes színek kavalkádjában, széttöredezett, geometrikus, gyakran ismétlődő felületek mezejében, attól nem függetlenül, hanem részeként játszanak a gyerekek, élnek a szereplők, átlagos, hétköznapi tevékenységeik között. Bárhol lehetnek, bármilyen idősíkban. Időutazók.

A festményeken átsugárzik az élet szeretete, megbecsülése, a létezés sokszínűsége, amelyet hangsúlyoz a vegyes technika alkalmazása, mintegy aláhúzva a gondolatiságát.

Emlékeket idéznek a gyerekjátékok, könyvek, tárgyak sora, a gyermekkor időtlensége, a növekedés, a fejlődés stációi, a kortalan és gondtalan pillanatok. Rögzült pillanatfelvételekről nevetnek ránk az arcok, néznek  szemünkbe a szereplők. Mi is időutazókká lettünk velük együtt. 

Erősen szimbolikus és narratív ez a festészet. Megszólít, együtt gondolkodásra késztet, ami feladata is a kortárs, konceptuális művészetnek. 

Tímea művészetének egy viszonylag új állomását láthatjuk. Amikor hagyományosabb stílusban festett tájakat, városokat, csendéleteket, akkor is magas minőségben tette. Maradhatott volna a bevált receptnél, de ő kísérletező, útkereső, mozdulni, haladni vágyó személyiség, aki kilépett addigi életéből és fejest ugrott a képzőművészek önjáró, kockázatos és kiszámíthatatlan világába. Az utolsó lökést egy pályázat adhatta: Basqiuat stílusában készült műveket vártak a pályázóktól. Az amerikai street-art művész szabad, erőteljes és határokat szaggató művészete áttörte a falakat, és Tímea ma már önálló útra lépve keresi a saját, egyéni kifejezési módját.

Hadar Tímea Kárpátalján született 1975-ben, Ukrajnában végezte művészeti tanulmányait, iskoláit. Családot már Magyarországon alapított, ahol egy művészeti alapiskolában  vezette a Festészet  és Grafika tanszakot és tanított 27 éven keresztül. Néhány éve már csak alkot, fest és sokszorosító grafikai foglalkozásokat tart Budapesten. Nagyszerű ember és barát. 

Művészi pályájának állomásai csoportos és egyéni kiállítások során volt látható, a teljesség igénye nélkül kiemelnék csak néhány helyszínt: Budapesten, Hévízen és számos magyarországi helyszínen túl csoportos kiállítások részese volt például Nottinghamshire-ben, Bécsben, Franciaországban, New Yorkban, Belgiumban.

Tímea részt vett a Youngart x Porsche Képzőművészeti Pályázatán 2023-ban, melyen különdíjat kapott. Neves zsűri ítélkezett a Kortárs Dilemma című pályázaton, melyen Az ugrás erővonalai című művel indult. Jelenleg, szakmai érdemeit elismerve neves képzőművészek között a Cure Gallery tagja.

Végezetül hadd idézzem a művész hitvallását:

„Alkotásaim fő témája az EMBER, a jelen /és a múlt/ emberének a sokszínűsége, szépségének, változatosságának bemutatása a célom. Elsősorban a mindennapi életben rejlő egyediség érdekel.

Alkotásaimban ezek a tapasztalatok és emlékek jelennek meg, színek és formák kavalkádjaként a figuralitás és az absztrakció ötvözésével.

Alkotóként egyik fő célom, hogy a néző egy pillanatra megálljon és elgondolkodjon a saját kapcsolatain, a mindennapi rutinok mögötti érzéseken, és azon, hogy a hétköznapok, valamint a múltból hozott megtapasztalások miként formálják az embert!”

E gondolatok jegyében kívánok érdekes párbeszédet a művekkel!
Gaálné Pék Eszter Anna, a Vörösmarty Társaság alelnöke.

Székesfehérvár, 2026. január 22.

Előző
Következő